Bizonyára vannak páran akik szenvednek gyújtás, illetve karburátor problémákkal. Ezek a problémák sokfélék lehetnek, pl. nehezen indul a motor, menet közben rángat, visszadurrog, gázadásra megtorpan az autó, erőtlen, hangosan jár a motor, szabálytalan az alapjárat, stb. Nemrégiben nekem is ilyen gondjaim voltak, de nem kevés utánaolvasás és bütykölgetés után örömmel jelenthetem, hogy túl vagyok rajta és hibátlanul működik a 469-es.
Pár sorban összefoglalnám miként jutottam el a célig, talán lesz olyan akinek segíteni tudok.
Az első lépés a szelephézagok beállítása volt. Szétszerelés során döbbenten kellett tudomásul vennem, hogy a szívó szelepeken nincs szelepszár szimering. A kipufogó szelepekre gyárilag nem szántak, de a szívó szelepekről igencsak hiányzott ez a filléres alkatrész. Spéci rugóösszenyomó segítségével 1 óra alatt végeztem a szimeringek pótlásával. A szelephézagok beállítása nem volt ilyen egyszerű feladat, őszinte leszek, harmadszorra sikerült eltalálnom a megfelelő hézagot annak ellenére, hogy jó pár fórumot átolvastam. Jelenleg minden szelepem 0,35-re van állítva, kivétel az 1-es és a 4-es henger kipufogó szelepe, ezeket 0,30-ra állítottam.
Persze a szelephézagok beállításával nem szűntek meg a gondjaim, így következő lépésként a gyújtást néztem át. Nekem még az eredeti orosz árnyékolt gyújtáselosztom volt. A kábelek szigetelése töredezett volt, a gyújtáselosztó ház radiális irányba 5-6 mm-t mozgott, a gyújtás megszakító kalapács alaposan beégve
. Elsőként kicseréltem a gyertyákat, a gyújtó kábeleket és az alaplapot minden tartozékával. Az új alaplap behelyezése nem volt egyszerű feladat. Hosszas kínlódás után a régi alaplapot is többször megvizsgálva, arra kellett rájönnöm, hogy több ponton meg kell köszörülni az alaplap szélét, mert egész egyszerűen nem fér be a helyére. A köszörülés nyomai a régi (gyári) alaplapon is még jól látszottak. Mikor minden a helyére került, jött volna a gyújtás beállítás, de bárhogy kerestem az ideális gyújtási pontot, folyamatosan változó értékeket hozott a stroboszkópos vizsgálat, na és persze a motor is össze-vissza járt. Tovább vizsgálva a gyújtáselosztót a röpsúlyos előgyújtás szabályzó és a depressziós (vákuumos) előgyújtás szabályzót néztem át. A röpsúlyok rugói ki voltak nyúlva, a mozgó alkatrészek lötyögtek, kopottak voltak. Hogy véletlenül se tudjam a dolgot tovább aprózni, vettem egy komplett új elosztót. Az új elosztónak csak annyi hátránya van a régihez képest, hogy nincs rajta finombeállító (oktánszámállító). De mivel mi azonos oktánszámú
üzemanyagot használunk, így nincs is erre szükség. A régi gyújtáselosztó kiszerelésekor érdemes leellenőrizni, hogy a meghajtó tengely hornya a képen látható módon áll-e, mert különben nem lesz állítható a gyújtáselosztó a megfelelő tartományban. A gyújtás beállítása előtt a megszakító hézagot minden esetben le kell ellenőrizni. A gyári érték 0,35-0,45, én 0,4-re állítottam az enyémet.
A gyújtás beállításának a legegyszerűbb módja a következő:
- Forgasd a főtengelyt addig, míg az ékszíjtárcsáján lévő jel találkozik a jelölő tüskével. Ha minden jól van összerakva, akkor ebben a helyzetben az egyes hengeren van a sűrítési felső holtpont.
- Lazítsd meg a gyújtáselosztó ház rögzítő csavarját, és az óramutató járásával ellentétesen forgasd el a megszakító házat addig, amíg a megszakító érintkezői teljesen nem záródnak össze.
- Add rá a gyújtást, a keresőlámpát érintsd hozzá a megszakítóhoz (a lámpa negatív oldalát érdemes az akkumulátorra helyezni, úgy biztos, hogy nem tréfál meg a test). Óvatosan forgasd a gyújtáselosztó házat az óramutatóval megegyező irányba mindaddig, míg a lámpa ki nem gyullad.
- Rögzítsd a csavarral a gyújtáselosztót.
Ha mindent jól csináltál akkor elvileg már csak finomítani kell az elő- vagy utógyújtás pontosságát. Nálam az alapjárati gyújtás tökéletes lett, de mivel a karburátorom depressziós rendszere el volt dugulva, magasabb fordulaton nem voltak jók az értékek.
Az autó most már kezd vezethető lenni, de még mindig nem volt tökéletes. Az alapjárat ingadozott, szabálytalan volt, gázadásra időnként gondolkodott, megtorpant az autó, érezhető volt, hogy ömlik a benzin az autóba. Ha nagyobb előgyújtást adtam neki, akkor bár jobban ment, de hangos, csattogó volt a motor.
Ha utógyújtást adtam neki, akkor simábban járt a motor, de erőtlen, gyengécske lett. Azt tudtam, hogy a vákuumos előgyújtás szabályzás nem működik, próbáltam megtalálni a dugulás okát, de sem a hosszas beáztatás, sem a sűrített levegővel történő átfújatás nem oldotta meg a gondot. Az autómon K-131-es karburátor van, vettem hozzá javító szettet, kicseréltem minden a csomagban lévő alkatrészt, tömítést, ellenőriztem minden beállítási értéket. A próbálkozások nem sok sikert hoztak, sőt , ha őszinte akarok lenni akkor egyre rosszabb lett a helyzet. Egy féktisztító spray végül megmutatta a hiba igazi okát. Beindított motornál kis adagokban körbe fújtam a karburátort, és minden olyan helyen ahol fals levegőt tudott szívni, felpörgött a motor alapjárata. Nem volt a karburátornak olyan mechanikus része, ahol nem 
szívott volna fals levegőt. Az idő vasfoga megtette hatását. Ezek után rászántam magam és vettem egy új K 131-es karburátort. Tudom lehetett volna perselyeztetni, mindenféle csodamegoldásokat alkalmazni, de a rászánt idő és energia többe került volna. A karburátor csere óta viszont minden eddigi gond, kényelmetlen jelenség egycsapásra megszűnt. Tökéletes alapjárat, csendesebb, dinamikusabb motor, hibátlan gyújtási értékek, és remélhetőleg kedvezőbb fogyasztás. Én naponta 30-40 km-t autózok a 469-sel, de most élvezet vele menni, nem bántam meg a rászánt időt és energiát.
Remélem tudtam pár ötlettel, tanáccsal segíteni a hasonló gondokkal küzdő társaknak, higgyétek el minden hibának megvan az oka, ne törődjetek bele, ha valami rosszul működik.
